- Jelenleg a nyolcadik helyen áll a csapat. Mennyire vagy elégedett ezzel az eredménnyel és mennyire tartod reálisnak?

- A nyáron teljesen újjáalakult a társaság, maradt egy-két meghatározó labdarúgó, s azok köré épült fel a csapatunk sok új és fiatal játékossal. Akad, akinek például ez az első felnőtt évada, tehát valóban megfiatalodtunk. Az első hónapok kellettek ahhoz, hogy megismerjük egymást, összeszokjunk. A téli felkészülésünk szerintem nagyszerűen sikerült, s ennek is köszönhető, hogy most a tavasszal ilyen kiegyensúlyozottan szereplünk. A nyolcadik helyet reálisnak tartom és úgy gondolom, egy helyet még talán javíthatunk is a jelenlegi pozíciónkon – kezdte Somogyi Richárd.

- Nemcsak csapatkapitányként, hanem másodedzőként is segíted az együttest. Hogy fér meg ez a két pozíció egymás mellett?

- A fiatalok szerencsére elfogadják a tanácsaimat, de természetesen Gunti (Gunther Zsolt – a szerző.) a vezér. Mi mindannyian egy csónakban evezünk, azonosak a céljaink, ennek rendelünk alá mindent.

- A másodedzői feladatok már előrevetítik, mire készülsz az aktív sportpályafutásod végeztével?

- Igen, nem titkolom, hogy hosszútávon tervezek Veszprémben. 34 éves leszek, semmi sem tart örökké, egyszer véget ér a pályafutásom. Tudatosan készülök az edzői pályára, bízom benne, ha visszavonulok, itt maradhatok Gunti mellett asszisztensedzőként. Nyolc éve élek Veszprémben, nagyon megszerettük ezt a várost. A nagyobbik gyerekünk most kezdte el az általános iskolát a Szilágyiban, tehát nem szeretnénk költözni, mi már veszprémiek vagyunk.

- Térjünk rá a hétvégi bajnokira. Vasárnap a hatodik helyen álló Komáromot fogadjuk 17 órától a városi stadionban.

- A Komárom kifejezetten jó csapat, nem véletlenül állnak előttünk a táblázaton. Úgy gondolom, kemény meccs lesz. Az fog dönteni, ki bírja jobban fizikálisan, illetve a pálya mennyire lesz alkalmas a játékra, mennyire húzza keresztül a számításainkat.

- Mi a gond a pályával?

- A veszprémi labdarúgópálya állapota jelenleg messze elmarad attól a szinttől, amit a klubunk múltja, az NB III-as csapatunk jelene és a város sportélete indokolna. A foltos, helyenként teljesen kikopott gyep, a kemény, poros felületek komolyan befolyásolják a játékot. Két hete Horváth Ferenc, az OPUS Gáz Tatabánya vezetőedzője is úgy fogalmazott, ezek a körülmények nem méltók a veszprémi focihoz. Mi is így gondoljuk. A Covid után felújították ezt a pályát, azóta azonban senki sem törődött vele. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy ebben a városban minden felnőtt csapat előbbre való, mint mi. Az elmúlt években hatszor szereztünk bronzérmet, egyszer megnyertük a bajnokságot. Dicsőséget hoztunk a városnak. A felnőtt foci Veszprémben azonban mostohagyerek. Egyáltalán nem értjük, miért. Ilyen körülmények között is igyekszünk tudásunk legjavát adni, a maximumot hozni. Örülnénk, ha ez az üzenet végre célba érne, mert szégyen, hogy egy megyeszékhelyen ilyen körülmények között kell játszani. Bízunk benne, végre meghallja a város, mi van a csapatunkkal.